A magyar fiatalok közel kétharmada a szüleivel él, és ez az arány évről évre nő. A lakhatási támogatások új rendszere pedig főleg azokat támogatja, akiknek már eddig sem okozott volna problémát lakást venni. Ezekről, és hasonló problémákról szól a Habitat for Humanity most bemutatott lakhatási jelentése.
Nem érzelmi kérdés sokaknál, hogy bérlakásban él-e vagy saját lakást vesz, egyszerűen nincs más lehetősége – válaszolta a Habitat for Humanity a kormánynak.
Drágulnak az albérletek, és kevés a kollégiumi férőhely. Majdnem a felére csökkent 2005 óta a Budapesten tanuló vidékiek aránya – mutatta be a Habitat for Humanity.
Egymillió olyan ember helyzetén kellene javítania a kormánynak, akik albérletben élnek – jelezte a Habitat for Humanity. A szervezet szerint a tehetősebbek lakhatására, illetve a saját tulajdonú ingatlanszerzésre fókuszáló intézkedések mellett több figyelem és szabályozás kellene a bérlakásszektorban.
A legszegényebbek inkább nem fizetik be a számlákat, hogy a hiteleik törlesztésére maradjon pénzük. Az albérlet vagy a lakásvásárlás annyira drága, hogy az már adósságspirált indíthat el - állapította meg a Habitat for Humanity elemzése.
Két nap alatt, hétfőről keddre döntött a Parlament arról az előterjesztésről, amivel a lakástakarékpénztár-betétek állami támogatását egy tollvonással megszüntette a kormányzat. Bár ez a lakhatási támogatás sem volt szociálisan célzott, mégis lehetőséget adott az alacsony jövedelműeknek is lakáskörülményeik javítására. A korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.
Minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért. A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Ennek a főbb megállapításait gyűjtöttük össze.
Egyre többször húzzák le a legszegényebbeket az albérletpiacon, miközben 2-3 millió magyar küzd azért hónapról hónapra, hogy valahogyan kigazdálkodja a lakhatási költségeit.
Magyarországon több mint egymillió ember él lakhatási szegénységben. A nők és a gyerekek különösen kiszolgáltatottak.
Ma Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani a lakását. A 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatási program jelenleg az alacsony jövedelmű háztartások egyetlen központi lakásfenntartási célú támogatása, melyre tavaly több mint 180 ezer háztartás pályázott sikerrel – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által készített elemzésből.
Az önkormányzati és a piaci bérlakáshelyzet tarthatatlanságára hívja fel a figyelmet a Habitat for Humanity szokatlan kampánya.
Milliók küszködnek Magyarországon lakhatási problémákkal, amelyeket a tavalyi kormányzati intézkedések egyáltalán nem, vagy csak részben enyhítettek – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország szerdán bemutatott 2015-ös éves jelentéséből. Sokan szoronganak túlzsúfolt lakásokban, gyermekek tízezrei nőnek fel komfortnélküli vagy penészes helyeken. A tavalyi kormányzati intézkedések sem hoztak mindeki számára kedvező változásokat.
Jár a családjának a csok? És a lakásfenntartási támogatás?
Valójában nőnek a legszegényebbek lakhatási költségei, a lakásfenntartási támogatás megszűnését képtelenek pótolni az önkormányzatok, derült ki egy friss tanulmányból. A segélyek fokozatos kivezetésével tovább mélyülhet a társadalmi szakadék: ha nem lép az állam, nagy bajok lesznek.
Másfél millió ember él borzalmas lakásban Magyarországon. Fürdőszoba nincs, WC is csak a kertben, az ablakon árad be a hideg, a fal pedig fekete a füsttől. Ágon éveken keresztül fürödtek teknőben a helyiek. Tavaly megjelent a Habitat for Humanity, és építőanyagot kínált önkéntes munkáért cserébe. Azóta Varga Zoltánnak van bejárati ajtaja, Orsós Gyurinak fürdőkádja, és mindenki azt várja, mikor mehet a másikhoz tetőt fedni. Abcúg a hvg.hu-n.
Újabb tíz lakást újít fel hajléktalan embereknek a Habitat for Humanity Magyarország 2015-16-ban, Újpesten és Kőbányán. Erről csütörtökön kötöttek megállapodásokat.
A romák lakhatási helyzete lényegesen rosszabb Magyarországon, mint az átlag népességé - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország jelentéséből. A kormányzati romapolitikáról készített jelentés lakhatással foglalkozó része szerint a roma népesség majdnem 30 százaléka lakik rossz minőségű, vagyis romos lakásokban, szemben az átlagos népesség 8 százalékával.
Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon, az okok pedig leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási viszonyairól készült jelentéséből.
A múlt évben minden negyedik magyar olyan háztartásban élt, amely elmaradt valamilyen lakásköltségének megfizetésével. A Habitat for Humanity Magyarország 2011-es éves jelentése szerint a lakhatási problémák közül ez a legsúlyosabb probléma Magyarországon. A gondok ellenére még mindig nem készült átfogó lakáspolitikai stratégia. A legtöbb intézkedés a jelzáloghitelesek gondjaira irányult, miközben a legszegényebbeknek nem ez a fő problémája.
